Miért autózik a fiú és miért babázik a lány? — avagy egy 3 éves korai genderkutatása

Tegnap este a békés meseolvasást egy igazi fogas kérdés törte meg. A háromévesem hirtelen rám nézett, és megkérdezte:

„Anya, a fiúk miért mindig autókkal, a lányok pedig babákkal játszanak?”

Zárhatnám rövidre: „Hát mert az autó fiús, a baba lányos, kincsem.”Csakhogy… én nem vagyok a „mert így szokás” típus. Úgyhogy kibújtam a válasz alól egy rutinos szülői ígérettel:

„Holnap utána nézek, és elmondom nektek.”

(Majd gondolatban ChatGPT felé súgtam: „Készülj, barátom.”)

És hát persze, hogy a választ is tudtam… csak nem sejtettem 😊

Mit mondanék egy háromévesnek?

Valahogy így:

„Azért, mert a felnőttek sokszor a lányoknak babát, a fiúknak autót vesznek már pici koruktól. A mesékben is ezt látják a gyerekek, az oviban is így játszanak sokan: a fiúk kocsiznak, a lányok etetnek, altatnak. És ebből tanuljátok meg, hogy ‘így szokás’. De ettől még te játszhatsz autóval, daruval, vonattal, karddal, sütős készlettel vagy babával is — amit csak szeretnél.”

Nálunk például a nagyobbik gyerek szinte soha nem babázott kicsinek (én pedig próbáltam rászoktatni, főleg amikor jött a kistesó… hát, kevés sikerrel). A kirakó, a LEGO, a jelmezek, a Mancs őrjáratos autók mindent vittek.És képzeljétek: most, hogy a tesó állandóan babázna, egyszer csak eljött a pillanat, amikor Ő is babákka kezdett játszani.

Szóval vannak kivételek – és pont ez a lényeg.

És mit mondanék a felnőtteknek?

Itt már jöhet egy fokkal több tudomány, kevesebb mese.

A játékpreferenciákat nagyjából két nagy csomag befolyásolja:

1. Biológiai/fejlődéslélektani hajlamok

• érzékelés,

• mozgásigény,

• hormonok,

• agyi fejlődés.

Ezek mind hatással lehetnek arra, mi vonzza a gyereket: a “nyomom, gurul, zúg” vagy a “etetem, öltöztetem, gondozom” világ.

2. Környezeti és kulturális hatások

A klasszikus szereplők:

• a szülők ajándékválasztása,

• amit az ovis társak játszanak,

• amit a mesék mutatnak,

• és nem utolsó sorban: a játékbolt rózsaszín és kék szekciója (mert ugye babát ne keresd a traktorok mellett).

Ez a kettő együtt alakítja ki azt, amit mi csak úgy hívunk: „fiús” és „lányos” játékok.

Miért lehet gond, ha túl mereven kezeljük a szerepeket?

A szakirodalom szerint:

• Korlátozza a gyerek tapasztalását.

• Erősíti a társadalmi sztereotípiákat.

• Hatással van arra, hogy később mi érdekli őket (például mérnöki pályákon kevesebb nő, mert kevesebb “építős” élménnyel indul).

• A játékválasztás a kognitív fejlődést is befolyásolja (pl. térbeli gondolkodás, problémamegoldás).

A kutatók szerint ezért is fontosak a gendersemleges, minden gyerek számára elérhető játékok, mert gazdagítják a fejlődést – és csökkentik a „neked ezt kéne játszanod” nyomást.

És a legfontosabb: minden gyerek más

Mint mi, felnőttek.

Van lány, aki autózik.Van fiú, aki babázik.Van, aki mindent kipróbál.Van, akit csak egyetlen dolog érdekel hónapokig.

És mindegyik teljesen rendben van.

A gyerek a játékban éli az életét: így érti meg a világot, így próbálgatja a szerepeket, így lesz egyre önállóbb és kreatívabb. Nekünk pedig csak annyi a dolgunk, hogy minél többféle játékot adjunk a kezébe - és ne a mobiltelefont és a tabletet kiskorában- hogy legyen miből választania.

PS: nemsokára itt a Karácsony és a Télapó, én napokat töltök azzal, hogy mindenki nevében megkeressem azokat a játékokat amikre a lányok vágynak, ez is egy jó kis észrevétlen anyuka feladat. De annak nagyon örüök, hogy még nem tabletet meg telefont kérnek, hanem szivárványos szoknyát meg babaházat :)