Multitasking királynők, avagy miért vagyunk mi anyák estére teljesen kivégezve?
- Emőke Pongrácz
- 2 days ago
- 2 min read
Te is az a típusú anyuka vagy, aki egyszerre főz, dolgozik, mesét indít, üzenetre válaszol, közben „csak gyorsan” megnéz valamit a telefonján – és estére úgy érzi, mintha egy kamion ment volna át az idegrendszerén?
Üdv a klubban. 👋Én sokáig azt hittem, a multitasking az erősségem. Sőt: az identitásom része volt. Akkor érzem magam elememben, amikor zsonglőrködhetek a feladatokkal, mint egy cirkuszi artista a pörgő tányérokkal. Csak most kezdem kapisgálni: lehet, hogy ez nem szuperképesség… hanem függőség.

A digitális „pótcselekvés”
Régen dohányoztam. Nem otthon, nem hétvégén – hanem várakozás közben, szünetekben, „csak úgy”. Ma pontosan így látom a telefonnyomkodást. Ott van a kezünkben, ha kell, ha nem. Mintha a testünk kiterjesztése lenne.
Amióta a digitális világ idegrendszeri hatásaival foglalkozom, egyik döbbenetből a másikba esek. Még a felnőtt agy sem bírja ezt a terhelést, nemhogy a gyerekeké.
Egy MIT-s agykutató szerint a multitasking:
növeli a stresszhormonokat,
túlstimulálja az agyat,
mentális ködöt és szétszórtságot okoz,
és dopaminfüggőséget alakít ki.
Magyarul: jó érzésnek tűnik, de hosszú távon égeti az idegrendszert. Üres kalóriájú agycukor.

„Pedig én ebben profi voltam…”
TV ment, én közben telefon.
Gyógytornán e-maileztem (bocsi, kedves gyógytornász 🙈).
Online meetingek egész nap, közben „csak” dolgoztam.
Open office-ban Rammstein üvöltött a fülesbe, hogy tudjak koncentrálni.
Anyaként pedig szintet léptem:
Covid + dolgozó anya + bölcsis gyerek = idegrendszeri hardcore mód.
Vezetés közben podcast, nyelvtanulás, beszélgetés.
Piros lámpánál chat (ennek elhagyásán már nagyon dolgozom).
A gyerekeknek megy a mese, én közben tanulok, olvasok, Duolingózok.
Futok, miközben leckét tanulok.
És csodálkozom, hogy elfáradok.
„De hova tettem a kulcsot…?”
Rövid távú memória: kuka.Hosszú távú memória: kiváló.A tartalék kocsikulcsot egy hónap után a férjem találta meg az ovis hátizsákban. 😅Szerencsére már tudok nevetni rajta – régen már a diliházban lennék.
És a gyerekek?
Na, itt fáj igazán.Azt látom, hogy leképeznek minket:
Ha én pörgök, ők is.
Ha félbehagyok mindent, ők is ugrálnak.
Ha túlterhelt az idegrendszerem, az övék is robban.
Szóval most nálam ez a mantra:„Anya, állj.”Újratervezés. Digitális tudatosság. Életmódváltás.

Mert ha a mi agyunk sem bírja ezt az információ- és képernyőáradatot, akkor tényleg jó ötlet okostelefont adni kisiskolásnak – vagy már csecsemőnek?
Én a múlt szombaton megtartottam az első digitális detox napomat. Nem volt nehéz, csak kicsit több elpretervezéssel jár. Nagyon megérte.
Te hogy vagy ezzel?
Ha megszólított, oszd meg – hátha egy másik multitasking anyuka is megáll egy pillanatra. 💛
(A Guardian 10 éves, de máig aktuális cikkét ajánlom mindenkinek – érdemes elolvasni.)




Comments